A Mátrabérc Középső-Mátrai részének elhagyott épületei, helyszínei
o Kékestetői Elhagyott Üdülőövezet
Jelenleg az Állami Gyógyintézet tulajdona, régen is a Szanotíruomhoz tartozott, de egy tőle elkülönített helyen állnak az épületcsoportok. Gyerekek vagy családok üdültetése bonyolíthatódott le ezen a területen, hiszen a terepszemle során sok régi játokot, játékdarabot találtunk. A helyszín pontos elhagyása nem ismert, de annyi megállapítható, hogy nem 10 éve töreténhetet...Azóta hajléktalanok, vandálok, vadállatok, kíváncsi katasztrófaturisták és sötét üzletek lebonyolítóinak tanyája... Az épületek belső helységeiben hatalmas a szemét, a kosz és a töremlék az omladozó vakolat, tapéta és mennyezet miatt. Emellett halmokban állnak még a leszerelt csövek és egyéb vasból készült berendezések, mások és az akkori üdülő emberk otthagyott holmiai és az Állami Gyógyintézet hivatalos papírjai is szanaszét hevernek bizonyos szobákban... Az üdülő egyes részei még teljesen jó állapotban vannak, a két nagyobb épület tetőszerkezete szorulna felújításra, a többi másik "ház" pedig külső-belső vakolásra, festésre, nyílászárók cserélésére ami az állami pénzéből igazán kitelne...Remek múzeumot, akár újból üdülőt, túristaszállót vagy a nincstelenek számára otthont lehetne a területből kialakítani... Minden csak "akarás" kérdése.
Út az Üdülőövezet felé a Szanatórium és a Rákosi-villa/Csonka-villa/ felől
Feltehetőleg a régi porta/őr kunyhója. Szinte kifogástalan állapotban van. Az elhagyott Orvos-Nővér szálló irányából és a Kékesre vezető műútról letérve érhető el legközelebbről
A Kazánház kéménye már omladozik
Az legnagyobb épület. A nyomokból kikövetkeztetve szálláshelyként használták anno. Kisebb szobák, mosdó/zuhanyzó és wc is található odabennt. A fáradt palatető már rossz állapotban van, cserélésre szorul, sok helyen már be is van szakadva. A nyílászárók leszerelve, kiesve fogadják a "látogatót".
A nagy épület ajtajai tárva nyitva állnak... mint a képen is látható a még festős technikával készült tapéta erősen válik lefelé... A hosszú folyosót fedő álmennyezet igen be van hajolva, helyenként már le is szakadt... Nem sok idő kell az összes lehulláshoz
Az első szoba. A fűtőtestek leszerelve, bizonyosa jó pénzt kapott az, aki visszavitte a mélybe... A Padlón üvegszilánkok hevernek, és valahonnan idehozott fa darabkák egy nagy halomban meg egy régi ágy/heverő megmarad, utolsó egy-két darabja...
Egy másik szoba... Oldalt a beépített szekrény maradványai, a radiátoroknak itt is a hűlt helye van már csak... A parketta felpúposodva rajta újabb szeméthalom... A mennyezetről egy hajdani lámpa foglalata lőg már csak... azt nem sikerült leszedni
Egy olyan helység melyen már az idő vasfoga nem kímélt meg...
Az illemhelyésg (wc fülke és piszoár) már a rémisztőbb kategóriába tartozik. A sitt és salak itt kb. bokáig ér, minden porlik, omlik...
Beazonosíthatatlan célt szolgáló vizesblokkok és a kimaradhatatlan üdülő és táborhangulatot idéző közös zuhanyzók. Nade hogy kerül ide egy egykori ágy maradványa?
Az egyre omladozó és szakadozó mennyezet miatt nem ajánlatos sokáig az épületben tartózkodni, még lépkedni is finoman kell, hiszen a tetőszerkezet nem biztonságos, már egy nagyobb rezgés/mozgás hatására is könnyen megadhatja magát...
Az épület bejárata szemből. Jellegzetes üdlülő/táborhely képét mutatja
Szólj Hozzá a Facebookon! Letűnt Korok Emlékei Nyomán A Mátrában